A korábban említett romániai ELI-NP berendezés jelenleg építés
alatt áll, a kivitelezés elején tartanak, azonban hasonló berendezés már működik, például az Egyesült Államokban is. Ilyen a HIγS berendezés (Duke
Egyetem, USA), melynek Compton-visszaszórt γ-nyalábja kiváló lehetőséget biztosított számunkra
kísérleti programunk elkezdéséhez, a prototípus kísérlet
elvégzéséhez és a fotohasadás-technológia kifejlesztéséhez is, hiszen korábban hasonló technológiával nem találkoztunk.
2012-ben magyar-amerikai-német-román együttműködésben sikeres kísérletet
végeztünk a HIγS berendezésnél, mely során a 238U
fotohasadási hatáskeresztmetszetét mértük meg a γ energia
függvényében egy nagy hatásfokú, eredetileg fékezési sugárzás alkalamzásához optimalizált PPAC detektorrendszerrel (lásd fénykép).
A nagy nyalábintenzitás segítségével sikerült a hasadási gát paramétereinek meghatározásánál döntő fontosságú mélyen gátalatti energiatartományban is megmérnünk a hatáskeresztmetszetet, így kiterjeszteni a kísérletileg ismert hatáskeresztmetszet adatokat 2 nagyságrenddel kisebb értékekre. A kísérlet eredményét az alábbi ábrán foglalom össze: a korábban ismert adatokat háromszöggel, míg az kísérletünk eredményét négyzettel jelöltem.
![]() |
| A HIGS kísérletben használt, 23 darab urán-oxid céltárgyat tartalmazó PPAC detektor |
A nagy nyalábintenzitás segítségével sikerült a hasadási gát paramétereinek meghatározásánál döntő fontosságú mélyen gátalatti energiatartományban is megmérnünk a hatáskeresztmetszetet, így kiterjeszteni a kísérletileg ismert hatáskeresztmetszet adatokat 2 nagyságrenddel kisebb értékekre. A kísérlet eredményét az alábbi ábrán foglalom össze: a korábban ismert adatokat háromszöggel, míg az kísérletünk eredményét négyzettel jelöltem.
A hagyományos, töltött-részecske nyalábokkal
végzett kísérleteinkhez hasonlóan ebben az esetben is reakciókód
számítások segítségével határoztuk meg a hasadási gát
paramétereit.
Az ábrán szaggatott vonallal olyan számítások eredménye látható,
melyekben nem vettünk figyelembe harmadik potenciálvölgyet, a
reakciómodellt kétvölgyes hasadási gátra korlátoztuk, míg a
folytonos vonallal jelölt számításnál háromvölgyes hasadási
gáttal számoltunk. Eredményeink azt jelzik, hogy a 238U
mag is háromvölgyes potenciálfelülettel rendelkezik, ahogy azt az
elméleti előrejelzések is sugallták. Érdekes (és fontos) volna
még alacsonyabb energiákon megmérni a hatáskeresztmetszetet a
nyíllal jelzett foton energia közelében, ahol egy megjelenő
rezonancia a modellünk helyességét egyértelműen igazolni tudná.
Ezt a mérést azoban már csak az új ELI-NP berendezésnél lehet
majd elvégezni...

