2014. december 30., kedd

Összegzés

Szent-Györgyi Albert Hazahívó Posztdoktori Ösztöndíjam december 31-én végéhez ért. Ideje számadást készíteni az elért eredményekről...

Az ösztöndíjas időszakom 2013 szeptemberében kezdődött. Az azóta eltelt 16 hónap soknak tűnhet, de a kutatással, főleg a kísérleti kutatással foglalkozók tudják, hamar elrepül ez az idő. 16 hónap (kicsit kevesebb mint másfél év), a kísérleti magfizikában különösen rövid: sokszor egy évet is várni kell a gyorsítóidőre, és ha netán történik valami meghibásodás ebben a bonyolult berendezésben, akkor még egy évet kell várni a kísérlet elvégzésére.... Mint ahogy egy korábbi bejegyzésben írtam, velünk is valami ilyesmi történt tavaly februárban a müncheni kísérletünk alatt.

A technikai problémák ellenére sikeresnek tartom az elmúlt másfél évet. Sikeres kutatómunkát végeztem, melyről a szakfolyóiratokban megjelent, illetve megjelenés alatt álló hat darab publikáció is alátámaszt. Úgy érzem, hogy a manapság különösen fontosnak tartott tudománynépszerűsítési feladatokat is sikerült ellátnom tudománynépszerűsítő cikkek közlésével és ennek a blognak a vezetésével. Jelentős oktatási tevékenységet is végeztem, a Debreceni Egyetem mérnök-informatikus alapképzésében a Mesterséges Intelligencia alapjai című kötelező tárgy előadójaként több, mint száz hallgató képzését vállaltam. Egy új speciális kollégiumot (szabadon választható tárgyat) is indítottam Kísérletek tervezése és mérési adatok kiértékelése címmel.

Az ösztöndíjas időszak során elvégzett munka egyik legfontosabb eredménye azonban az a hosszú távú együttműködési és finanszírozási szerződés, mely a kutatócsoportom által kezdeményezett kutatási-fejlesztési programon alapul, és melyet a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete és a bukaresti székhelyű Extreme Light Infrastructure – Nuclear Physics kutatóintézet 2014. december 14-én aláírt. A kutatás egyik vezető kutatója lettem. Ezzel a szerződéssel a magyar kutatóintézet (és kutatócsoportunk) jelentős összegű Európai Uniós finanszírozási forráshoz jut a következő években, és úgy gondolom, hogy biztosítottuk kutatási szerepvállalásunk az ELI-NP projektben. (Nem összetévesztendő az ELI-ALPS projekttel, ami ezzel párhuzamosan fut, és hazánkban, Szegeden valósul majd meg.

Úgy gondolom, hogy ez az ösztöndíj jelentős segítséget nyújtott abban, hogy a fenti eredményeket elérjem, és hogy megalapozzam a blogomban már többször bemutatott kísérleti programot itthon és nemzetközi együttműködést az ELI-NP kutatólaboratóriummal, ahol világszínvonalú kutatások lesznek végezhetők.

2014. december 16., kedd

A neptúnium-238 hasadási gátja és rezonanciái


Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam a neptúnium-238 izotópjával kapcsolatos mérésünket, illetve a kísérleti adatok értelmezésének első lépéseit. Az elmúlt hónapokban sikerült továbblépni, erről szeretnék most pár sort írni.

a) Hasadási valószínűség a közbenső mag gerjesztési energiájának függvényében és b)  hasadási rezonanciák forgási szerkezete (magyarázat: lásd egy korábbi bejegyzés)
 A fenti ábrán kék kis háromszögek jelzik a mérésünk eredményét, fekete karikával jelöltem egy korábbi, rosszabb feltételekkel végzett mérés eredményét, míg a piros folytonos vonal az elméleti modelleink által történő számítások eredménye, amit bizonyos paraméterek változtatásával a kísérleti adatokhoz illesztettünk. Ezek a paraméterek pont hasadási gát paraméterei, melyek maximumai rendre 5.5 MeV, 6.2 MeV és 6.3 MeV magasnak adódtak. Ezek szerint a neptúnium-238 szerkezetileg nagyon hasonló a korábban vizsgált protaktínium-232 izotóphoz, amit a (b) ábrán bemutatott rezonanciaszerkezet is alátámaszt. (Ami szintén nagyon hasonlatos a protaktínium-232 esetében észlelthez.)

A fenti eredményekből született közleményt az Acta Physica Polonica B közlésre elfogadta, várhatóan az áprilisi számában jelenik meg.